A világunk válaszai

Donald Trump meghatározó személlyé nőtte ki magát 71 éves életpályája alatt, volt gazdag üzletember, híres médiaszemélyiség (filmszereplő, műsorvezető), most pedig az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. Élete alatt többször is került botrányokba, és nem egyszer tett olyan megjegyzéseket, amikkel nemcsak a liberális médiát, de a feminista vezetőket is sikerült megbotránkoztatnia. 

Hol kezdődött ez az út, és hol fog véget érni? Mai posztunkban erre akarunk válaszolni.

Nagyapja német bevándorlóként érkezett az Államokba 1885-ben, ahol a 16 éves Friedrich Trump csak hét év után kapott amerikai állampolgárságot. Fgoadókat és éttermeket nyitott Seattle és Yukon területén, az Államok észak-nyugati részén, és a Friedrich által üzemeltetett egységek hamar népszerűek lettek. Trump édesapja, Fred Trump egy vállalkozásba kezdett anyjával, ami az Elizabeth Trump & Son nevet kapta, ez a cég pedig házak felújításával, építésével és értékesítésével foglalkozott. Az ifjú Donald 25 éves korában örökölte meg a céget, ami ezután The Trump Organization-ként lett híres. A cég ekkor már hatalmas vagyont halmozott fel, és Trump-nak innentől már egyenes útja volt a sikerig.

A Fordham Egyetemen tanult, és a Pennsylvaniai Egyetemen szerezte meg az alapdiplomáját, ami után apja beszervezte a családi cégbe. A vietnámi háború is ekkor zajlott, és mivel Trump az átlag katona-korban volt, esélyesnek látszott, hogy őt is besorozzák. Ettől szerencsésen megmenekült, egyesek szerint azért, mert az apja kenőpénzzel intézze el, hogy ne sorozzák be. (Trump, mikor ötödjére akarták bevinni, a csontkinövésére hivatkozott, mint a katonaságot kizáró ok) Ennek köszönhetően a katonapálya helyett megismerkedett az ingatlan szakma rejtelmeivel, amit az apjától kapott kisebb támogatásból valósított meg. Ekkor ismerkedett meg a bűnözéssel is kapcsolatba hozható Roy Cohn-nal (ügyvéd), aki az üzlet világában egyetlen  tanáccsal látta el: "Hogyha érvényesülni akarsz, akkor az a fő szabály, hogy tudj támadni, visszavágni és sosem sajnálkozni"

Donald Trump az évtizedei alatt igazi üzletemberré nőtte ki magát, sok emberen, vállalkozáson és ötleten gázolt keresztül, nem törődve azzal, hogy ez másoknak mennyi kárt okoz. New Yorkban kezdett el tevékenykedni, sok lelakott házat és lakást vett meg, és rakta őket rendbe, majd adta el. A szegényebb városkerületekben is az ingatlanok fejlesztésébe kezdett, köszönhetően annak, hogy jelentős adókedvezményeket kapott minderre. Újabb állomása Atlantic City volt, ahol kaszinók és szállodák építéséhez kezdett, de az eddig hitelből építkező Trumpnak az évtized végére sok beruházásától meg kellett válnia.

A tévés és a közéleti karrierje akkor indult be, amikor két szépségverseny résztulajdonosa lett, és ezeken a versenyeken rendszeresen meg is jelent. A Miss Universe - egy máig megtartott szépségverseny - 1996 óta van Trump tulajdonában. 1992-ben eljátszotta egyik leghíresebb filmszerepét a "Reszkessetek betörők! 2 Elveszve New Yorkban" című filmben, ahol a hotelben adott útbaigazítást Kevinnek. Akkoriban ez a hotel is Donald Trump tulajdonában volt.

Trump élete során többször is botrányokba keveredett: Az első eset 1973-ban történt, amikor megvádolták azzal, hogy a lakásait (vidéken a lakótelepeit) színesbörűek nem vehetik ki. Ezt az ügyet Trump magára vette és hitelrontásért 100 millió dollárra perelte az amerikai államot. 1975-ben fejeződött be a tárgyalás, a felek megegyezésre jutottak, egyik fél sem fizetett a másiknak. Az állam nem szabott ki büntetést, Trumpé pedig a színesbőrűeknek is elkezdte reklámozni ingatlanjait. 

Bár Trumpot mára sok helyen hozzák fel a sikeres üzletember élő mintapéldájaként, kifejezetten sok vállalkozása ment csődbe. Volt kaszinója, vodkája, légitársasága és jelzálogbankja is, de egyszer még egyetemet is alapított. (Ennek mondjuk csúnya vége lett, mert az egyetem bezárása után a diákok beperelték Trumpot. Rövidesen tárgyalás nélkül megegyeztek, a diákok 25 millió dollárt kaptak) Vagyonát 2,5 és 4 milliárd dollárra becsülik, bár becslések szerint, ha nem csődölt volna be annyi cége, akkor ez a szám a duplája is lehetne.

Trump az NFL riválisát jelentő USFL-t is megvásárolta, ami az utóbbinak csúfos véget jelentett. Trump arra számított, hogy a frissen megalakuló bajnokságot egybe tudja olvasztani az NFL-el, de a másik liga tulajdonosai ezt kicsit máshogy gondolták, így Trump hoppon maradt. 

Az USFL akkor tartotta a szezonját, amikor az NFL bajnoksága szünetelt, éppen ezért nem is ellenlábasa, hanem kiegészítője volt. Nem votl túl sikeres projekt, de az USFL-ben a játékosoknak sokszor magasabb fizetést adtak, mint az NFL-ben.

Itt hangzott el a mára már szállóigévé váló mondat: "Ha Isten tavaszi sportágnak teremtette volna az amerikai futballt, nem teremtette volna meg a baseballt!"

A vállalkozás akkor fuccsolt be, mikor Trump rá tudta venni az USFL többi résztulajdonosát arra, hogy pereljék be az NFL-t. Az volt az indok, hogy a liga ellehetetleníti a USFL-t, mert minden nagy amerikai tévéadóval szerződést kötött, és utána megfenyegette őket, hogy a másik bajnokságot ne közvetítsék. Az USFL ügyvédje megnyerte az ügyet (aki egyébként a nagy hírű Harvey D. Myerson volt), viszont a követelt egymilliárdos kártérítésből egy dollár lett (aminek a háromszorosát kellett venni, a trösztellenes eljárás miatt). Trump így csődbe vitte a céget, bár a mai napig azzal védekezik, hogy az USFL tulajdonosokkal együtt indította a pert.

Trump mára már az Amerikai Egyesült Államok elnöke, és ezt úgy érte el, hogy az elnöksége előtt sosem foglalkozott a politikával, illetve semmilyen politikai tisztséget nem töltött be. Trump a kampánya alatt a "Újra naggyá tenni Amerikát" szlogent választotta magának, ami sok ember tetszését elnyerte az amerikai választók között. Trump az elnökválasztási hajrában is kemény szavakkal illette republikánus társait és a demokratákat is. Trumpnak több olyan kijelentése is volt, amit senki sem gondolt szalonképesnek, ezek közé tartoztak a nőket sértő kijelentések és a szexuális botrányok. 

Választási ígéretei közé tartoztak:

• Építtet egy falat a mexikói határra, amit aztán a másik ország kormánya fog kifizetni
• Megígérte azt is, hogy az ország védelmében ki fogja tiltani a muszlim bevándorlókat az Egyesült Államokból
• Azt mondta, hogy véget fog vetni a globális felmelegedésről szóló elméletnek, mert ez az egész egy olyan dolog, amit Kína vezetése talált ki, hogy az amerikai termelést gátolja
• Beszélt arról is, hogy Obama intézkedései közül többet is visszavonna, többek közül az általa sokat kritizált Obamacare-t, ami egy több tízmillió embert biztosító egészségügyi reform
• Ígéretet tett arra is, hogy bizonyos külföldről érkező termékekre, az amerikai gazdaság érdekében magas adókat fog kivetni

A kampány alatt sokan felháborodtak kijelentésein. Ezek közé tartozott többek között az, hogy megkérdőjelezte Obama amerikai születését, és egy interjújában úgy utalt a lánya szépségére, hogy ha nem az apja lenne, akkor járna is vele. Több nő számolt be a kapcsolatáról Donald J. Trumppal, és Trump a Twitterén egyre több (összesen majdnem 300 bejegyzésben) kritizálta párttársait és a demokrata politikusokat. A Republikánus Párt kihátrált Donald Trump mögül, és több (republikánus) politikus felszólította, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. Trump ezt egyszerűen ostobaságnak tartotta. Mondhatni lesöpörte azt asztalt, és csupán a támogatói segítségével bemasírozott a Fehér Házba, meglepve ezzel a közvélemény-kutatókat és a politikai elit nagy részét.

Trumpot a választási kampánya alatt többször is érte támadás, mert többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az adóbevallását, ezért pedig több ember is a médián keresztül megvádolta őt adócsalással. 

Megvádolták emellett még szexuális zaklatással is, és az előző, illetve a jelenlegi felesége mellett is többször félrelépett, a média vádjai alapján. Ezt az állítást támaszthatja alá a Stephanie Clifford pornószínésszel készült pár hetes interjú, amiben a Clifford részletesen beszámolt a 2006-os afférjáról Trumppal, amit 22 millió TV néző követett figyelemmel. Trump erre a jól megszokott szavaival válaszolt, az egész interjút "fake news"-nak írta le, bár nem személyeskedett - ahogy szokott, és semmi konkrétumot nem írt le.

A megválasztása után

A választások előtt nem Trump volt a favorit a kampányban, voltak olyan közvéleménykutatók, akik Hillary Clinton esélyét 99%-ra tették, azonban sem a demokrata sem a republikánus jelölt nem volt kiemelkedően népszerű. Az eredményeket pedig jól ismerjük: Clinton nyerte a népszerűségi szavazást, azonban az elektori rendszer miatt nem számított a több leadott szavazat, Trump fölényesen nyert. Az elnökre a bizonytalanok, a munkásosztály és a vidéken élők szavaztak elsősorban, ez pedig megnyerte neki Michigant, Wisconsint és Pennsylévaniát is. Trump sikerét az is okozhatta, hogy rendszeresen a Twittert használta szócsőnek, amiben olyan megjegyzéseket, vagy számára fontos véleményeknek adhatott hangot, amihez az eddig bevetett politikai gyakorlat szerint sajtótájékoztatót kellett összehívni. 

Megválasztása után sok nagyvárosban milliók kezdtek el tüntetni; Trump babákat égettek el, a feminista vezetők hangot adtak a tiltakozásuknak és több olyan felirat, szöveg került elő, ami Trump mihamarabbi leváltására buzdított.

John Gartner pszichiáter neve sokaknak azért lehet ismerős, mert ő volt az az ember, aki petíciót indított el, hogy Trump a mentális betegségei miatt alkalmatlan egy világhatalom vezetésére. Ezt a petíciót azóta több mint negyvenezer szakember írta alá, bár ezzel valódi eredményt nem értek el.

Az orosz befolyásolási botrány

2016 nyarán egy nonprofit szervezet kiszivárogtatta Hillary Clinton levelezését a Demokrata Pártnál, ami hatalmas botrányt generált, és - bár csak közvetetten - de elősegítette Trump győzelmét. Clinton kampánystábja erre kompromittáló anyagokat kezdett el gyártani Trumpról 2017 elején, amit aztán a Washington Post tényfeltáró újságírója leplezett le.

Az Amerikai Egyesült Államok Hírszerzési Hivatala a választások után bejelentette, hogy bizonyítékot talált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen intézkedett úgy, hogy Donald Trump kerüljön a Fehér Házba. Eszerint az orosz katonai hírszerzés törte fel a Clinton és a Demokrata Párt levelezéseit tároló szervert, hogy utána ezeket az információkat továbbítsák a nonprofit szervezetnek és egyéb sajtó termékeknek.Továbbá az is a botrány részét képezi, hogy az orosz érdekeltségű hackerek a közösségi médián keresztül befolyásolták a választókat hamis hírekkel.

Erre reagálva Obama hivatali ideje lejárta előtt decemberben kiutasított 35 orosz diplomatát és súlyosbította az Oroszországot sújtó szankciókat. Az igazságügyi minisztérium Rober Mueller különleges ügyész személyében vizsgálja ki a lehetséges orosz beavatkozást.

Elnöksége

Beiktatása után a hetedik napon olyan rendeletet léptetett érvénybe, amiben beutazási tilalom lépett érvénybe hét közel-keleti állammal szemben.

Ezek közé tartozott:

• Szíria
• Irak
• Irán
• Szudán
• Líbia
• Jemen
• Szomália

Két nappal a rendelet után a szövetségi bíróság felfüggesztette azt, ami június 26-án újra érvénybe lépett, korlátozva, nem kitiltva a közel-keleti országokból érkező embereket. Trump a kampánya alatt sokszor hangoztatta azt, hogy a bevándorlók számát minél hamarabb csökkenteni kell, mivel az azt megelőző évtizedekben 14 millió bevándorló érkezett az Államok területére.

Trump kampányígéreteihez híven a globális felmelegedés ellen is fellépett. Sokszor beszélt arról, hogy az összes, a klímaváltozásról szóló hír "fake news", és hogy minden ember, aki ezt elhiszi, ostoba és megvezethető. Március 28-án írta alá azt a rendelkezést, amit elődje, Barack Obama összes azelőtti klímavédelmi intézkedését eltörölte. Június 1-én pedig Trump bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, mert az szerinte az USA-nak túl drága, és igazságtalan.

Trump elnökségének első negyven napja után tartott egy sajtótájékoztatót (illetve a kongresszusnak is beszámolt), amiben kifejtette, hogy tökéletesen meg van elégedve az elnöki teljesítményével, és hogy az összes választási ígéretét igyekezett betartani. A nemzet újjáépítése és munkahely teremtés céljából benyújtott a kongresszusnak egy nagyjából ezermilliárd dolláról szóló csomagot. Az infrastruktúra fejlesztése szempontjából pedig jelentős összegeket költene repülőterek és autópályák építésére. Trump emellett kiléptette országát a Kína elszigetelésére létrehozott Csendes-óceáni Partnerségből.

A belpolitikai intézkedésekben sem hezitált Trump, az FBI vezetői közül többet is lemondásra kényszerített, és az elnöksége 100. napján Neil Gorsuchot tette meg fellebbviteli bírónak.

Az előbb már említett Obamacare-t is le akarta cserélni, amit a kampánya alatt igen kemény szavakkal illetett és amit bizonyos jobboldali csoportok az amerikai szocializmus kiteljesedésének könyveltek el. Trump a kongresszusban hozzá is kezdett az Obamacare visszavonásához (egészen pontosan az átdolgozásához), viszont nem talált magának elegendő támogatót, még a republikánus oldalon sem.

Trump a Közel-Keleten Irán ellen emelt sokszor szót, mivel vélekedése szerint az veszélyes az amerikai kormányzásra, növekvő nukleáris arzenálja miatt. A térségben elsősorban ellenük lépne fel erőszakkal, Szaúd-Arábiával és Törökországgal az oldalán. Trump ezért Szaúd-Arábiával kötött egy százmillió dolláros fegyverüzletet. Trump kijelentette, hogy meg fogja semmisíteni az Iszlám Államot, és az ellenük vezetett koalícióban az USA vezető szerepet fo betölteni. (Az más kérdés, hogy jelenleg már mennyire létezik az Iszlám Állam) A térségben az is kiélezett katonai helyzetet követelt, hogy Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának.

Trump a Távol-Keleten első számú gazdasági riválisának Kínát tekinti. Észak-Korea és az USA között pedig kiélezett diplomácia kapcsolat van, mivel Trump (és valójában nagyon sok ország) aggodalommal figyeli a távol-keleti ország nukleáris arzenáljának a növekedését. Észak-Korea ellen embargót hirdettek, szankciókkal sújtották és növelték az amerikai katonák számát a térségben. A két ország vezetője várhatóan májusban fog leülni az asztalhoz, átbeszélni az elmérgesedett helyzetet.

Beiktatása után az első európai vezető akivel találkozott, Theresa May brit miniszterelnök volt, akivel a Brexitről, és annak gazdasági következményeiről tárgyalt. A másik fontos európai személy akivel az azt követő hónapban találkozott, Angela Merkel német kancellár volt. A találkozó 2017. március 17-én, Washingtonban került megrendezésre, ahol a felek feszült légkörben beszéltek egymással, részben azért, mert Trump a Twitterén erős szavakkal illette Merkel bevándorlás politikáját, részben pedig azért, mert a két ország két vezetője más gazdasági megoldásban érdekelt. (Németország az exporttól függ, Trump pedig az amerikai ipart erősítené)

Trump hajlandóságot mutatott az Oroszországgal való tárgyalásra, a beiktatása napján egy 50 perces telefonbeszélgetésben tárgyalt Putyinnal, amiben a kapcsolatok javítására és a terror ellen való közös fellépésére tettek javaslatot. Ezt a beszélgetést ásta alá az, amikor április 7-én Trump elrendelt egy légitámadást az oroszok szíriai szövetségese ellen. Erre Oroszország felfüggesztette a repülésbiztonsági egyezményt Amerikával. Trump a július 28-án megszavazott törvénycsomagot örömmel fogadta (ebben súlyos pénzügyi szankciókat vetnek ki Iránra, Oroszországra és Észak-Koreára), annak ellenére, hogy ennek köszönhetően csökkent az elnök hatalma.  ( Ez nagy vonalakban annyit jelent, hogy minden külpolitikai intézkedéséhez szükséges a kongresszus beleegyező nyilatkozata ) Putyin erre a döntésre több amerikai diplomatát utasított ki az országából.

Trump életpályája hosszú, sikerekkel és bukásokkal teli, de az tagadhatatlan, hogy elérte azt, amit célként kitűzött maga elé!